A magyar gazdaság tudásalapú szervezõdésének mérése: Az innovációs rendszerek szinergiáinak térbelisége

A tudásalapú gazdaság felemelkedésérõl, jellemzõirõl, a fogalom értelmezhetõségérõl az elmúlt években kiélezett viták folytak. A közgazdászkutatók egy része kétkedéssel fogadja a tudásalapú gazdaság közgazdaságtani értelmezésére tett kísérleteket is. Az innovációs rendszerekkel foglalkozó új intézményi közgazdaságtan, az evolúciós közgazdaságtan stb. a gazdasági élet változásait felismerve próbálja beemelni elemzési körébe a tudásalapú gazdaság jellemzõit. Tanulmányunkban - korábbi holland és német vizsgálatokra alapozva - a gazdaság tudásalapú szervezõdésének mérésére teszünk kísérletet a tudásteremtés, tudáskiaknázás és szervezeti kontroll innovációs rendszereken belüli szinergiájának becslésével. A gazdaság tudás alapon való térbeli szervezõdését a hazai cégek háromdimenziós valószínûségi eloszlásának entrópiájával és a három dimenzió (földrajzi, technológiai és szervezeti) közös információjával becsültük. Eredményeink szerint a magyar tudásalapú gazdaság szervezõdése területi szempontból erõsen tagolt: az ország észak-nyugati részein a külföldi tulajdonban lévõ vállalatoknak, a keleti és déli területeken pedig a költségvetési intézményeknek van vezetõ szerepük. Vizsgálatunk alapján úgy tûnik, hogy az innovációs rendszer nemzeti szintje nem segíti a regionális szinten kialakult szinergiákat.